VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

GARAY János

( Szekszárd, 1812. október 10. - Pest, 1853. november 5. )

költő, író, szerkesztő

Szekszárdi kereskedő fia, 1829-ben orvosnövendék Pesten, majd filozófiát hallgatott. 1833-ban a Regélő és a Honművész segédszerkesztője. 1837-ben a Rajzolatokat, rá egy évre a pozsonyi Hírnököt, 1842-től a Jelenkort és a Regélő Pesti Divatlapot szerkesztette. Hőskölteményeket, hazafias verseket, prózai írásokat jelentetett meg. 1845-ben állást kapott a pesti egyetemi könyvtárban, majd az egyetem nyelvi tanszékét foglalta el. A szabadságharcot versekkel támogatta, amiért haditörvényszék elé került. Hamarosan szabadon engedték, de állásától megfosztották. Nyomorgott, sokat betegeskedett, kedélye is elborult. Első sorban Az obsitos c. költeménye révén él a köztudatban. A Magyar Tudós Társaságnak 1839-ben lett levelező-, a Kisfaludy Társaságnak 1842-ben tagja. 1843-ban a MTA nagyjutalmát nyerte el Versei c. kötetéért. 1847 nyarát Balatonfüreden töltötte, akkor írta a Balatoni kagylók c., 28 versből álló ciklusát, valamint prózai útirajzát, amelyben az akkori fürdő sajátos hangulatát rajzolta meg. Az első költő, aki egy egész kötetet szentelt a Balaton dicséretének. Balatoni költeményfüzéréért 1883-ban, Tihanyban az óvár alatt emlékkunyhót emeltek, amelynek homlokzatát Jókai Mór három disztichonja díszítette. Az emlékhely mára elpusztult. A Balatonfüredi Balatoni Panteonban 1957-től bronzplakettel díszített emléktáblája van, a városban utcanév is őrzi emlékét. Verseinek megzenésítői között találjuk Erkel Ferencet és Liszt Ferencet is.
M.: Balatoni kagylók. Pest, 1848. – Összes művei. 1–5. köt. (Kiad. és bev.: FERENCZY József.) Bp., 1886–1887. – Válogatott művei. (Kiad. és bev.: KOVÁCS Antal.) Szekszárd, 1956.
I.: FERENCZY József: ~ életrajza. Bp., 1883. – JENEY János: ~. Bp., 1932. – Tóth Dezső: Két „Vörösmarty-epigon”. = ItK, 1960. 6. sz. – BfÉL – Harmath–Katsányi.