VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

GÁRDONYI Géza, 1879-ig Ziegler

( Agárd, 1864. augusztus 3. - Eger, 1922. október 30. )

tanító, író

Az Egri Tanítóképzőben kapott diplomát. Néptanítóból lett a magyar irodalom egyik legismertebb és legolvasottabb alakja. 1882. szeptember 5-től 1883. december 26-ig volt a devecseri r. k. iskola tanítója. Az iskola igazgatója, Tima Lajos hűvösen fogadta a kopott ruhájú, félszeg fiatalembert. Az anyagi gondok és a méltatlan emberi bánásmód elkeserítette, s regényírás szándékával igyekezik feloldódást keresni. A Füstölő 1883. januári számaiban jelent meg egy, irodalmilag nem jelentős novellája. Egyházi énekeket is szerez, melyek közül ma is ismert a „Fel nagy örömre, ma született” kezdetű karácsonyi ének. A devecseri pék lánya, Gergelyi Katalin iránti szerelme ihlette a Hosszúhajú veszedelem, valamint a Zivatar Pékéknél c. alkotásai megírására. A Gergelyéknél hallott történetet dolgozta fel a Zászló átmarad c. novellában, Devecserben írta a Zolika orra c. regényét is. Kísérletei még nem hoztak sikert. 1884. január 4-étől a sárvári r. k. iskolában tanított. Német származású, mégis egy osztrákgyűlölő dal miatt kellett még az év őszén távoznia. 1884. szeptember 6-án Kovács Zsigmond veszprémi püspök kinevezte Dabronyba kántortanítónak. Magához vette édesanyját és Árpád nevű öccsét is. A Vasmegyei Lapok munkatársaként szorgalmasan írt, németül és franciául tanult. Anyagi gondjai és érzelmi válságai búskomorrá tették, a toll, az írás volt egyetlen menedéke. Rendszeresen jelentek meg munkái a Dunántúlban, de lehetőséget biztosított számára a Pápai Lapok és a Néptanítók Lapja is. Muraközi József plébános feleségül adta hozzá unokahúgát, Molnár Máriát. A kényszer teremtette rossz házasság, semmilyen tekintetben hozzá nem illő feleség miatt emberkerülő remetehajlama még jobban erőt vett rajta. Dabronyban nem maradhatott, de Győrben, a Hazánk szerkesztőségében szívesen fogadták belső munkatársként. A dabronyi emlékek fontos szerepet játszottak több munkájában is. Így Az én falum c. regényben, s néhány novellában. Szerencsétlen házasságát pedig a Lámpásban idézi fel. Balatonfüredi vonatkozású az Annabáli emlékek c. novellája és a Vallomás c. keretes regénye. A megye több településén őrzik szeretettel és tisztelettel emlékét. Pápán a Köztársaság-ligeti szoborparkban, Devecserben a róla elnevezett általános iskola előtt áll kőből, illetve bronzból készült mellszobra, Konyarcsik János és Ferenczy Béni alkotása. Balatonfüreden utca viseli nevét, a Balatoni Panteonban 1975. július 26-tól, Dabronyban a volt iskolaépületen, Devecserben pedig az iskola régi épületében tábla (Vörös János alkotása) őrzi emlékét. Születésének 150. évfordulóján a Magyar Nemzeti Bank emlékérmet bocsátott ki.
M.: Munkái. 1–60. köt. Bp., 1924–1938. – Összegyűjtött művei. 1–11. köt. 1962–1966.
I.: GÁRDONYI József: Az élő ~. 1–2. köt. Bp., 1934. – Emlékkönyv ~ születésének 100. évfordulójára. Bp., 1963. – KISPÉTER András: ~. Bp., 1970. – SZALAI Sándor: ~ alkotásai és vallomásai tükrében. Bp., 1977. – BfÉL. – GyÉL. – Harmath–Katsányi. – MKtL III. köt. – RÚL VIII. köt. – Szinnyei. III. köt. – Tilhof. – ÚMÉL II. köt. – ÚMIL 1. köt.