VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

FETTICH Nándor

( Acsád, 1900. január 7. - Budapest, 1971. május 17. )

régész

Az MTA tagja 1938 és 1950 között, tagságát visszaállították 1989-ben. 1921-ben a budapesti tudományegyetemen latin és történelem tantárgyakból tett szakvizsgát. 1922-ben, Pannoniai fogadalmi táblák c. értekezésével bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1921–1923-ban a Zeneakadémia fuvola tanszakának növendéke volt. 1923 és 1926 között a Magyar Nemzeti Múzeumban szakdíjnok, közben Bécsben, Berlinben ösztöndíjas, és Oroszországban is tanulmányúton járt. 1930-tól a Magyar Nemzeti Múzeumban a népvándorlás kori gyűjtemény kezelője, majd a Régészeti Tár igazgatója. 1929 és 1950 között a budapesti tudományegyetemen a népvándorlás kora régészetének magántanára. A 2. világháború után nyugdíjba helyezték, 1954–1959 között fizikai munkásként dolgozott, de folytatta tudományos kutatói munkáságát. 1959–1960-ban az MTA Régészeti Kutató Csoportjának munkatársa, 1963–1964-ben a Veszprémi Bakonyi Múzeumban dolgozott, majd visszakerült az akadémiai kutatóbázishoz. A Kárpát-medence lovas nomád népeinek díszítőművészeti motívumanyagát és hagyománykincsét, a hun kultúra keleti összetevőit kutatta. Összeállította a Kárpát-medence első, a maga idejében teljesnek mondható szkíta leletkorpuszát. A régészet és zene mellett érdeklődésének fontos része volt az ötvösművészet és a fémművesség. Kiváló rajzkészsége segítette a tárgyak formáinak és a díszítő motívumoknak alapos elemzését. 1947–1949-ben az MTA Archeológiai Bizottságának előadója, az ötvenes években az Ötvösművészek Alkotó Közösségének, a Helsinki Finnugor Társaságnak tagja. Sírja a budapesti Farkasréti temetőben van.
M.: Az avar kori műipar Magyarországon. Bp., 1926. – A zöldhalompusztai szkíta lelet. Bp., 1928. – Adatok az ősgermán állatornamentumok stílusának eredetkérdéséhez. Bp., 1929. – A szilágysomlyói második kincs. Bp., 1932. – Az oroszországi kereskedelmi utak és az ősmagyarság. Bp., 1933. – A honfoglaló magyarság művészete. Bp., 1935. – A honfoglaló magyarság fémművessége. I–II. Bp., 1935–1937. – A hunok régészeti emlékei. = Attila és hunjai. Bp., 1940. – A népi és kulturális kontinuitás a Kárpát medencében a régészeti adatok alapján. Bp., 1943. – Magyar Stílus az iparművészetben. 1–3. Bp., 1943–1947. – Régészeti tanulmányok a késői hun fémművesség történetéhez. Bp., 1951. – A szeged-nagyszéksói hun fejedelmi sírlelet. Bp., 1953. – A kievi magyar fémművességről. Buenos Aires, 1974. – F. N. Ostromnaplója 1945. január 16–február 19. Bp., 2000.
I.: LÁSZLÓ Gyula: ~ emlékezete. = AcAh., 1972. 24. sz. – ÁCS Lajos: ~ tudományos munkáinak jegyzéke. = TtSz., 1971. 2. sz. – RÚL VII. köt. – ÚMÉL II. köt.