VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

FERENCZI Sándor, 1879-ig Fränkel

( Miskolc, 1873. július 7. - Budapest, 1933. május 22. )

idegorvos, egyetemi tanár

A magyar pszichoanalitikai iskola megteremtője. A bécsi egyetemen szerzett diplomát, majd idegorvosként dolgozott. 1908-ban találkozott Sigmund Freuddal, szoros barátság szövődött közöttük, élete ettől kezdve összefonódott a pszichoanalitikus mozgalommal. 1913-ban megalapította a Magyar Pszichoanalitikus Egyesületet, 1931-ben annak rendelőintézetét. 1918–1919-ben Budapesten egyetemi tanár. Amellett, hogy Freud számos új gondolata a Ferenczivel való levelezés és beszélgetés során alakult ki, Ferenczi maga is jelentős, eredeti tanulmányokkal gazdagította a lélekelemzés tudományát. Nézetei gyakran megelőzték a pszichoanalízis későbbi fejlődését. Lényeges szerepet játszott a nemzetközi pszichoanalitikus mozgalom megszervezésében. Élete utolsó éveiben gondolatait a napi terápiás tapasztalatokról a Klinikai naplóban örökítette meg. Megfigyelései, kísérletező hozzáállása a modern pszichoterápia előfutárává tette. A lélekelemzés „Budapesti Iskolájának” hírét és rangját máig Ferenczi Sándor neve fémjelzi. A New Yorkban a New School for Research 2009. január 12-én ünnepélyes keretek között megnyitotta a Ferenczi Sándor Központot. Nemzetközi Ferenczi Konferencia volt 2009 októberében Argentína fővárosában, Buenos Airesben. – 1914 őszétől 1915 végéig Pápán szolgált népfelkelő főorvosként, majd ezredorvosként. Itt végezte a világon első lovas analízisét, ezredorvosként elfojtott egy tífuszjárványt is. 1915 szeptemberében meglátogatta a városban Sigmund Freud, a látogatás emlékét 2007 óta márványtábla őrzi a volt laktanyánál.
M.: Ideges tünetek keletkezése és eltűnése. Bp., 1914. – Lélekelemzés. Bp., 1914. – A psychoanalysis haladása. Bp., 1920. – Verssuch einer Genitaltheorie. Leipzig, 1924. – Katasztrófák a nemi működés fejlődésében. Bp., 1928.
I.: KERECSÉNYI Zoltán: Két tudós Pápán. Pápa, 2008. – MZsL – RÚL VII. köt. – ÚMÉL II. köt.

FERENCZI Sándor

( Adorjánháza, 1828. november 26. - Martonvásár, 1904. november 22 1886 után. )

jogász, jogi-társadalomtudományi író

Apja Ferenczi József földbirtokos, anyja Gyarmathy Sára. 1834-ben költöztek Lúgosra. Gimnáziumi tanulmányait Lúgoson végezte. A szabadságharcban hadnagyként szolgált. 1849 után folytatta iskoláit, ügyvédgyakornok Aradon. 1861-ben szerzett oklevelet. Először Szentesen ügyvédként dolgozott, majd Pestre költözött és újságírással foglalkozott. A Népújság című lap szerkesztője. Ezután Baracskán és Válon folytatott ügyvédi gyakorlatot. Jogi cikkeket, elbeszéléseket is írt.Sírja Martonvásár temetőjében.
M.: Egy fácska első gyümölcse a szépirodalom kertjéből. Arad, 1860. – Bátorító szó a néphez. Szentes, 1862. – Hazafias tanács a választó néphez. Pest, 1872. – Az önkény hatalma. Bp., 1880.
I.: Szinnyei. III. köt.