VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

FARKAS Géza

( Budapest, 1872. június 9. - Balatonfüred, 1934. szeptember 13. )

orvos

Közép- és felsőfokú iskoláit Budapesten végezte. Külföldi tanulmányút után 1904-től az Állatorvosi Főiskolán az élettan tanára, 1922 után az Élettani Intézet igazgatója. Fiziológusként különösen a hangképzés és a beszéd élettanával foglalkozott. Foglalkozott a talentum és a lángész lélektanával, az állati lélek kérdéseivel, a festői színhatások fiziológiájával. Alapító tagja volt a Magyar Élettani Társaságnak, alapítója és első elnöke a Magyar Fonetikai Társaságnak. Több önálló kötete és folyóiratokban számtalan közleménye jelent meg.
M.: A talentum és lángész lélektana. Bp., 1901. – Az állati lélek kérdése. Bp., 1909. – A festői színhatások fiziológiájáról. Bp., 1912. – A szem optikája. Bp., 1935.
I.: SZÁLLÁSI Árpád: ~ akinek élete volt főműve. = OH., 1984. 125. sz. – MKtL III. köt. – ÚMÉL II. köt. (RÚL VI. köt: †Bp.,)

FARKAS Géza

( Budapest, 1894. január 5. - Nagygyimót, 1966. május 5. )

tanár, festőművész

A Pápai Ref. Kollégiumban tanult, majd 1913-ban a tanítóképzőben szerzett oklevelet. Az 1. világháborúban megsebesült, 1919-től Pápa környéki községekben, 1949-ig Nagygyimóton tanított. Szakfelügyelő, a tanító egyesület tagja, az egyházmegyei művészeti bizottság képviselője volt. Sokoldalú tehetségét a tanításban, zenélésben és fafaragásban kamatoztatta. A harmincas évektől kezdett festeni. Munkáit fővárosi galériák vásárolták meg. Több képe került köztulajdonba. Pápán rendezett kiállításokat, 1994-ben Nagygyimóton jelentős tárlat szervezésével tisztelegtek emléke előtt.
M.: A tanító tábla rajzai. Pápa, 1930.
I.: Salamon.