VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

ESTERHÁZY Pál, galántai gróf és birodalmi herceg

( Kismarton, 1635. szeptember 7. - Kismarton, 1713. március 26. )

nádor, költő, zeneszerző

Apja Esterházy Miklós nádor, Lipót császártól hercegi rangot kapott. Első felesége Esterházy Orsolya, második Thököly Éva. 1646-tól a jezsuiták grázi, majd nagyszombati intézetben tanult. 1652-től Sopron vármegye örökös főispánja, 1655-től pápai kapitány. 1663–1664-ben főtisztként részt vett Zrínyi Miklós téli hadjáratában, majd Montecuccoli parancsnoksága alatt harcolt. 1668-tól a dunáninneni és bányavidéki végvidéki főkapitány, 1669-ben Csobánc kapitánya. 1670-ben elfoglalta a Wesselényihez csatlakozó felvidéki főurak várait. 1680-ban eredménytelenül tárgyalt Thököly Imrével. 1681-ben a soproni országgyűlés nádorrá választotta, egyúttal Pest–Pilis–Solt vármegye főispánja lett. 1683-ban harcolt a török ellen Bécs védelmében, 1684-ben részese volt Buda sikertelen ostromának, majd 1886. évi visszafoglalásának. 1687-ben főként az ő hatására fogadták el a Habsburgok örökös királyságát. Érdemeiért hercegi rangot kapott. 1695-ben első között alakította át óriási birtokai hitbizománnyá. 1702 után Moson vármegye főispánja. 1657-től udvari tanácsos, főudvarmester. 1661-től főtrázsamester, 1679-től titkos tanácsos. 1680-tól a Aranygyapjas Rend Lovagja. Példaképének Zrínyi Miklóst tekintette. Írt verseket, amelyek a magyar barokk költészetben számottevőek. Latin nyelvű emlékirata történeti forrásunk. 1711-ben megjelent egyházi kantátagyűjteménye a magyar zenetörténet értékes korai emléke.
I.: MERÉNYI Lajos–BUBICS Zsigmond: Herceg ~ nádor 1635–1713. Bp., 1895. – IVÁNYI Emma: ~ nádor közigazgatási tevékenysége (1681–1713). = A Magyar Országos Levéltár kiadványai III. – Hatóság- és Hivataltörténet 10. Bp., 1991. – Markó. – MKtL III. köt. – Szinnyei. II. köt. – ÚMÉL II. köt. – ÚMIL 1. köt. – ZnL I. köt.

ESTERHÁZY Pál, fraknói és galántai gróf

( Pozsony, 1806. október 30. - Levico, Ausztria, 1877. július 20. )

katonatiszt

A pápai, ugodi, devecseri hitbizományi birtokok alapítója. Fiatalon katonának állt és 1826 és 1838 között a császári 6. huszárezredben szolgált, majd leszerelt és birtokain gazdálkodott. A szabadságharcban először Veszprém megye nemzetőr őrnagya, Komárom várának feladásakor ezredes és hadosztályparancsnok. A komáromiakkal menlevelet kapott, de az 1849–1853-as években, emigrációban élt. 1864-ben az Almásy-féle összeesküvésben való részvétel vádjával letartóztatták. 1867-ben rehabilitálták, a kiegyezés után országgyűlési képviselő. Diós-pusztán iskolát alapított a majorságban élő gyerekek számára. Az 1867. február 25-én alakult Veszprém Vármegyei Honvédegylet elnöke. Ausztriában halt meg, 1877. július 28-án a gannai Esterházy Mauzóleumban helyezték örök nyugalomba.
I.: BONA Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848–49. Bp., 1983. – H. SZABÓ Lajos: Egy honvéd ezredes életútja. = N., 1996. okt. 5. – FÖLDESI Ferenc: Az alkotmány védőbástyái. Az 1860–61. évi Veszprém vármegyei alkotmányos mozgalmakról és a Honvédegyletről. Vp., 2013. (Veszprémi Szemle könyvek 6.) – Tilhof.

ESTERHÁZY Pál, galántai gróf

( Trouville sur Mer, 1861. július 19. - Bécs, 1932. október 29. )

diplomata

Fiatal éveiben diplomáciai pályára készült. Cs. és kir. titkos tanácsos, kamarás, a főrendiház tagja. Hosszú ideig volt a magyar nagykövetség tanácsosa Párizsban, 1907–1912 között osztályfőnök a Külügyminisztériumban. 1913-ban megvásárolta a szigligeti várat, valamint a Putheány földbirtokot és kastélyt, amelyet átépíttetett, s amelyet közel két évtizedig lakott. A pápai városi kórház főbejáratánál olvasható emléktábla szerint alapítványt biztosított az intézmény átalakítására és bővítésére, amire 1925 és 1935 között került sor. Jelentős adományokkal járult hozzá a tapolcai kórház építéséhez és fejlesztéséhez is.
I.: Kertész. – RÚL VI. köt. – ÚMÉL II. köt.