VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

ESTERHÁZY Móric, galántai gróf
( Bécs, 1837. május 14. - Tata, 1883. augusztus 5. ) sportember Hosszú ideig élt Angliában, s amikor a 1870-es években hazajött az angol rendszerű testi nevelésnek lett apostola. Megalapította 1875-ben a Magyar Atlétikai Klubot. Viator álnév alatt írta az Atlétikai gyakorlatok c. könyvet. Síremléke a gannai Esterházy Mauzóleumban van.

ESTERHÁZY Móric, galántai és fraknói gróf

( Csákvár, 1856. szeptember 12. - Bécs, 1900. május 11. )

császári-királyi kamarás, főispán

Apja Esterházy Pál. Apja halála után, 1877-ben vette át a pápai–ugodi hitbizományi birtokok kezelését. 1884-ben kamarás méltósággal tüntették ki, 1885–1898 között Veszprém vármegye főispánja volt. Az új vármegyeház építése az ő főispáni működéséhez kötődik, amelyet 1887-ben vett birtokába a vármegye közgyűlése. A jótékonyságáról is híres főispán a veszprémi és a pápai Nemzeti Kaszinó elnöke is volt. Sírja a gannai családi mauzóleumban van.
I.: Magyarország főispánjainak története, 1000–1903. (Szerk.: SOMOGYI Zsigmond.) Bp., 1902. – A vármegyei urak. = Múltidéző. (Szerk.: CSISZÁR Miklósné.) Vp., 1999. – A főispán Veszprémben = Pillanatképek a 19. századi Veszprémből. (Szerk.: CSISZÁR Miklósné.) Vp., 2005. – GUDENUS János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990. 1. köt. – RÁKOSI Viktor: Ahol a cifraszűr terem. Mikor a nép mulat. = Kóborlások itthon meg idegen földön. Bp., 1904. – Esterházy Móricz gróf lemondása. = OHl., 1898. 32. sz. – Esterházy Móric gróf = VpHl., 1900. 19. sz. – Varga.

ESTERHÁZY Móric, galántai és fraknói gróf

( Oroszlány-Majkpuszta, 1881. április 27. - Bécs, 1960. június 26. )

nagybirtokos, miniszterelnök

A budapesti és az oxfordi egyetemeken tanult. 1906-ban alkotmánypárti, 1910-ben pártonkívüli programmal a terebesi választókerület képviseletében tagja az országgyűlésnek. 1917. jún. 15-én kormányalakítási megbízást kapott, hogy IV. Károly óvatos reformjait támogassa, de a háború miatti gondok csak szaporodtak, így néhány hónap múltán lemondott. 1918-ban a Wekerle-kormányban miniszter. Az első világháború után egy időre a politikától visszavonult. 1931-ben és 1935-ben a tapolcai választókerület országgyűlési képviselője, legitimista politikusként a képviselőház külügyi bizottságának elnöke. A 2. világháború idején Kállai Miklós híve. 1956-ban emigrált, haláláig Ausztria fővárosában élt.
M.: Interviews et interpellations sur les problemes internationaux actuels. Bp., 1935.
I.: KERECSÉNYI Zoltám: Esterházy-évfordulók és ünnepek. = N., 2015. júl. 31. – TL., 1933. nov. 1.; 1935. ápr. 6. – Sziklay. – Markó. – MKtL XVI. köt. –Kertész. – RÚL VI. köt. – ÚMÉL II. köt.