VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON

Keresés Betűrendes mutató | Rövidítésjegyzék  

Lexikonok kezdőoldala


ERDÉLYI Gyula, 1902-ig Eisennagel
( Nagyganna, 1892. február 16. - Budapest, 1949. február 25. )

tanár, hadtörténész, katonatiszt

A gimnáziumot Veszprémben, az egyetemet Budapesten végezte, ahol 1914-ben a filozófiai tudományok doktorává avatták. Az első világháború alatt tényleges katonai szolgálatot vállalt. A Tanácsköztársaság idején egy hónapi börtönre ítélték. 1919 és 1931 között katonai középiskolákban, majd két évig a Ludovika Akadémián tanított. 1932-ben Szegeden magántanári képesítést szerzett. 1936-ban őrnaggyá, 1942-ben ezredessé léptették elő. A háború alatt a Hadilevéltár könyvtárának vezetője, a felszabadulás után a Hadimúzeum és Levéltár parancsnoka. A közép- és újkori magyar hadtörténettel foglalkozó tanulmányai jelentek meg Veszprém megyei hírlapokban és szakmai folyóiratokban. Sírja a budapesti Farkasréti temetőben van.
  M.: Veszprém város története a török idők alatt. Vp., 1913. – A magyar katona. (A magyar hadszervezet és hadművészet fejlődése. (Tsz.) 1–3. köt. Bp., 1932. – A magyarok hadművészete. Bp., 1933. – A magyar tüzér. (Tsz.) Bp., 1938. – A magyarok hadi szervezete és hadvezetési művészete ezer éven át. Bp., 1942. – A m. kir. Hadilevéltár törökkorabeli iratanyaga. Bp., 1943. – A magyar gyalogság. (Tsz.) Bp., 1944. – A magyar huszár. (Tsz.) Bp. Én. –
  I.: HETÉS Tibor: A Hadtörténeti Múzeum negyedszázada a felszabadulás után. = A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. Bp., 1987. – Sziklay. – RÚL VI. köt. – ÚMÉL II. köt. – Varga.