VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

ERDÉLYI Gyula, 1902-ig Eisennagel

( Nagyganna, 1892. február 16. - Budapest, 1949. február 25. )

tanár, hadtörténész, katonatiszt

A gimnáziumot Veszprémben, az egyetemet Budapesten végezte, ahol 1914-ben a filozófiai tudományok doktorává avatták. Az első világháború alatt tényleges katonai szolgálatot vállalt. A Tanácsköztársaság idején egy hónapi börtönre ítélték. 1919 és 1931 között katonai középiskolákban, majd két évig a Ludovika Akadémián tanított. 1932-ben Szegeden magántanári képesítést szerzett. 1936-ban őrnaggyá, 1942-ben ezredessé léptették elő. A háború alatt a Hadilevéltár könyvtárának vezetője, a felszabadulás után a Hadimúzeum és Levéltár parancsnoka. A közép- és újkori magyar hadtörténettel foglalkozó tanulmányai jelentek meg Veszprém megyei hírlapokban és szakmai folyóiratokban. Sírja a budapesti Farkasréti temetőben van.
M.: Veszprém város története a török idők alatt. Vp., 1913. – A magyar katona. (A magyar hadszervezet és hadművészet fejlődése. (Tsz.) 1–3. köt. Bp., 1932. – A magyarok hadművészete. Bp., 1933. – A magyar tüzér. (Tsz.) Bp., 1938. – A magyarok hadi szervezete és hadvezetési művészete ezer éven át. Bp., 1942. – A m. kir. Hadilevéltár törökkorabeli iratanyaga. Bp., 1943. – A magyar gyalogság. (Tsz.) Bp., 1944. – A magyar huszár. (Tsz.) Bp. Én. –
I.: HETÉS Tibor: A Hadtörténeti Múzeum negyedszázada a felszabadulás után. = A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. Bp., 1987. – Sziklay. – RÚL VI. köt. – ÚMÉL II. köt. – Varga.

ERDÉLYI Gyula

( Székesfehérvár, 1933. február 8. - Pápa, 2009. december 14. )

autodidakta grafikus, ornitológus

1943-ban a székesfehérvári, 1947-ben a sárbogárdi polgári fiúiskolában tanult. Diákévei alatt párhuzamosan foglalkozott képzőművészettel és madarászással. Első faunisztikai eredményei a Mezőföld „Sárrétének” nevezett területein születtek. 1957-ben Pápára került, a Textilgyárban kapott grafikai feladatokat, majd nyugdíjazásáig a kereskedelemben (ÁFÉSz) dolgozott. 1959 és 1969 között a Textilgyár képzőművészeti körét vezette, néhány kiállítást szervezett, melyeken saját alkotásaival is szerepelt. A Mezőlak–Békás melletti Szélmező-puszta madárvilágának vizsgálatával foglalkozott. 1992 és 1996 között a Napló Pro Natura mellékletének és a Pápai Hírlapnak rendszeres szerzője. 1972-ben a Pápai Ünnepi Hetek meghívásos plakátpályázatán megosztott I. díjat kapott.
M.: Adatok a madárvilág változásaihoz Pápán és környékén. = PMÉ., 1989. – Ornitofaunisztikai adatok a békási tőzegláp (Szélmező) térségéből. = PMÉ., 1992. – Adatok a Marcal menti tőzegtavak és láprét, valamint a vaszari és lovászpatonai halastavak madárfaunájához. = PMÉ., 1995.
I.: RADETZKY Jenő: Madarakról, tájakról Fejér megyében. Székesfehérvár, 1984. – BODNÁR Emese: A pápai képzőművész körök története. Pápa, 1999. – VpMKÉL.