VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

ENTZ Géza, id., 1915-től mezőkomáromi

( Mezőkomárom, 1842. március 29. - Budapest, 1919. december 4. )

orvos, tanár, zoológus

Az MTA-nak 1883-tól levelező-, 1890-től rendes tagja. Entz Ferenc orvos fia. Egyetemi tanulmányait Pesten végezte, 1867-ben orvosdoktorrá avatták. 1867-től a pesti egyetem élettani tanszékén tanársegéd, 1869 után a Kolozsmonostori Gazdasági Akadémia tanára. 1873-tól a kolozsvári egyetemen, 1889 után a budapesti műegyetem állattani tanszékén, 1901 és 1914 között a budapesti egyetem orvoskarán tanított. 1879-től szerkesztette a kolozsvári Orvos-természettudományi Értesítőt, 1890-től társszerkesztője a Természet-tudományi Közlönynek. Elsők között ismertette Magyarországon Darwin A fajok eredete c. munkáját, de később antidarwinista nézeteket képviselt, 1914-ben teljesen elvetette a Darwinizmust. Legintenzívebben művelt témája az egysejtűek világa volt, ezeket nevezte el véglényeknek. Mint ázalékállatokat nagy számban vizsgálta már Kolozsváron a környező vizekből, később a Duna kitöréseiből és főleg a Balatonból. A Magyar Biológiai Társaság Entz Géza-díjat alapított, amelyet először 1980-ban adományoztak. Sírja a Fiumei úti sírkertben található.
M.: Az alsóbbrendű állatoknál előforduló levélzöldtestecskék természetéről. = Orvostermészettudományi Értesítő, I. 1976. – Tanulmányok a véglények köréből. Bp., 1888. – A Vorticellinák rugalmas és összehúzódó elemei. Bp., 1891. – Állatok színe és a mimikry. Bp., 1908.
I.: DUDICH Endre: id. ~ emlékezete születésének százéves évfordulója alkalmából. = ÁK., 39. 1942. – ALLODIATORIS Irma: ~. = Év., 1960. – KÁLMÁN Gyula: Százötven éve született id. ~. = Hi., 1992. – MKtL III. köt. – RÚL VI. köt. – Szinnyei. II. köt. – ÚMÉL II. köt.

ENTZ Géza, ifj., 1915-től mezőkomáromi

( Kolozsvár, 1875. május 30. - Budapest, 1943. február 21. )

tanár, hidrobiológus

Az MTA 1910-ben levelező-, 1932-ben rendes taggá választotta. Tanulmányait Kolozsvárott és Budapesten végezte, 1902-ben bölcsészdoktori diplomát szerzett. A fővárosban, majd 1920-tól Utrechtben tanított. Hazatérése után, 1929-től a Tihanyi Biológiai Kutatóintézet igazgatója. Kutatásai mellet a Tihanyi-félsziget természetvédelme ügyében is jelentős tevékenységet végzett. 1943-ig szerkesztette a Magyar Biológiai Kutató Intézet Munkái sorozatot. 1932-től a Magyar Nemzeti Múzeum állatárának igazgatója. Neki és a munkatársainak köszönhető a Balaton életének korszerű hidrobiológiai vizsgálata. Számos cikke és tanulmánya jelent meg hazai és külföldi szaklapokban. Sok szakcikket és tudományos könyvet fordított magyarra. Sok szép akvarellt és tájképet is festett. Emléktábláját, Csontos László alkotását 1991-ben helyezték el a tihanyi biológiai intézet falán.
M.: Adatok a peronideák ismeretéhez. 1902. – Élet a tengerben. (Tsz.) Bp., 1931. – Az ostor és a protoplasma növekedéséről. Bp., 1934. – A Balaton élete. (Tsz.) Bp., 1942.
I.: WOLSKY Sándor: ~ und das Ungarishe Biologische Forschungsinstitut. = MTABlAtOK., Bp., 1946. – ENTZ Béla: Megemlékezés ifj. dr. ~ról. = HiK., 1993. – MKtL III. köt. – RÚL VI. köt.