VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

ELEK Oszkár, 1901-ig Engel

( Szolnok, 1880. február 4. - Budapest, 1945. június 10. )

tanár, irodalomtörténész

. Szülővárosában érettségizett, majd 1902-ben a budapesti tudományegyetemen magyar–francia szakos tanári oklevelet szerzett. 1903-ban és 1911-ben Sümegen, 1918 és 1937 között Budapesten tanított. Néhány tanügyi és néprajzi cikke, számos könyvismertetése és irodalomtörténeti tanulmánya jelent meg. Főként a külföldi irodalom magyarországi hatásával foglalkozott.
M.: Halálmotívum és haláltánc. = Ah., 1907. 9. sz. – Petrarca hatása a Pleiade költőire. Bp., 1902. – A “Karthausi” és forrásai. Bp., 1934. – Savoyai Jenő a francia költészetben. Bp., 1939. – Don Juan mondája Kisfaludy Károly Karácsonyéjében. Bp., 1943. – Ágis tragédiája. Bp., 1957. – Magyarok első említése az angol epikában. Bp., 1962.
I.: NAGY Sándor: ~ tanulmánya a „Karthausi” forrásairól. = OKTK., 1934. – RÚL V. köt. – ÚMÉL. II. köt. – ÚMIL 1. köt.