VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

DÖMÖTÖR Sándor

( Budapest, 1908. február 24. - Budapest, 1986. január 15. )

nyelvész, néprajztudós, muzeológus

1926 és 1930 között a budapesti tudományegyetemen nyelvészeti, irodalmi és filológiai tanulmányokat folytatott. Egyetemistaként felgyűjtötte Dunaszentgyörgy népnyelvi anyagát, majd a számkivetettekkel: betyárokkal, boszorkányokkal és a cigányokkal kezdett foglalkozni. A szegedi tudományegyetemen 1930-ban néprajzból, A betyárromantika c. tanulmányával doktorált. Fizetés nélküli gyakornok a Néprajzi Múzeumban, 1933–1935-ben a Fővárosi Alkalmazottak Segélyalapja balatonkenesei üdülőjében igazgatóhelyettes. 1935 és 1944 között a főváros gazdasági tisztviselője. A háborúban hadifogságba esett, hazatérve a Közgyűjtemények Országos Felügyelőségén dolgozik, majd 1946 és 1957 között a vasmegyei múzeumok igazgatója. Utána 10 évig a Népművelési Intézetben a honismereti mozgalom instruktora és a Honismeret c. füzetek szerkesztője. Néprajzi ismeretek címmel szakköri jegyzeteket írt. Munkássága a két világháború közötti években volt jelentős. Sorra jelentette meg szakcikkeit, tanulmányait. Sok kötete foglalkozik a magyar népmesékkel. A mondavilággal, boszorkányhittel kapcsolatos tanulmányait az Ethnographia közölte. Balatonkenese múltjából és jelenéből c. sorozata tíz kötetben jelent meg. Hagyományaink élete címmel előadást tartott az 1943-as balatonszárszói konferencián. Adatok Vas megye néprajzához c. dolgozatában, a történeti és irodalmi források feltárásán túl, a településtörténet, a népi építészet, a gazdálkodás és a népszokások témakörében kísérelt meg összefoglaló képet adni. Írásai és tanulmányai megtalálhatók az országos néprajzi folyóiratokban, alkalmi és időszaki kiadványokban, a Vas megyei és a Balaton-felvidéki lapokban és antológiákban.
M.: A betyárromantika. Szeged, 1930. – Kenesei „szegény jobbágyok” panaszai a 18. századból. Balatonkenese, 1938. – A boszorkányok gyűlése a magyar néphitben. Bp., 1939. – Szent Gellért hegye és a boszorkányok. Bp., 1940. – Pusztavár. (Útijegyzetek.) Vp., 1942. – Kedvet virágoztató magyar népmesék. A magyar népmese kistükre. Bp., 1944. – Őrség. (Tájmonográfia.) Bp., 1961., 1987. – Néprajzi kutatásaink alapkérdései. Bp., 1961.
I.: BÁRDOSI János: A társaság új kitüntetettjei: ~. = NH., 1978. – KODOLÁNYI János: ~. = NH., 1987. – BÁRDOSI János: ~ irodalmi munkássága. Szombathely, 1978. – Harmath–Katsányi. – RÚL V. köt. – ÚMÉL II. köt. – ÚMIL 1. köt.