VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

DÁNIEL Ernő, szamosújvár-németi, 1896-tól báró

( Elemér, 1843. május 3. - Balatonfüred, 1923. július 24. )

politikus, jogász

Nagyapja Kiss Ernő honvédtábornok, aradi vértanú. A gimnáziumot Temesváron végezte. 1865-ben a pesti egyetemen állam és jogtudományi oklevelet szerzett, 1870-ben ügyvédi vizsgát tett. 1865-től Torontál vármegye tiszteletbeli aljegyzője, 1867-től szolgabírája, 1868-tól törvényszéki elnöke. 1870-től Deák-párti, 1875-től a Torontál vármegyei választókerületek Szabadelvű-párti képviselője. Pártjának pénzügyi és gazdasági szakértője, ármentesítési és vasútügyekkel foglalkozott. 1895-től 1899-ig a Bánffy-kormány kereskedelmi minisztere. Munkássága alatt fejezték be a Vaskapu szabályozását. Jelentős szerepe volt a millenniumi ünnepségek rendezésében, ezért bárói rangot kapott. 1906 és 1910 között a Főrendiház tagja. 1910-ben Nemzeti Munkapárti programmal ismét országgyűlési képviselővé választották. Balatonfüreden az 1890-es évektől nyaralt, az 1900-as évektől a saját nyaralójukban (Écsy u. 5.). A Kerepesi úti temetőben nyugszik.
I.: MIKLÓS Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. Bp., 1937. – BfÉL – RÚL V. köt. – Szinnyei. II. köt. – ÚMÉL II. köt.