VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON

Keresés |  Betűrendes mutató | Rövidítésjegyzék  

Lexikonok kezdőoldala

CSIZMAZIA DARAB József, id.
( Balatonfüred, 1885. december 8. - Balatonfüred, 1969. május 15. )

földműves, politikus

Szegényparaszt családból származott. Elemi után mezőgazdasági népiskolát végzett. Az 1. világháborúban az olasz fronton harcolt, ahonnan 1916-ban betegen tért haza. 1922 és 1939 között szőlőtermelőként számos sikert ért el, országos versenyeken nagydíjakat nyert. 1930-től 1939-ig Balatonfüreden községi bíró. 1945-ben belépett a FKgP-be, s 1945. június 24-étől az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja. Az őszi országgyűlési képviselőválasztáson betegsége miatt nem jelöltette magát. A 60-as évek elején fegyverrejtegetés vádjával letartóztatták, a bíróság bizonyítékok hiányában felmentette. A 60-as évek elejéig gazdálkodott, majd a helyi tsz-nek, később a Veszprém Megyei Tanácsnak is tagja. Hivatali ideje alatt kezdeményezte a Kéki-forrásból a vízvezeték-hálózat kiépítését. A balatonfüredi r. k. temetőben nyugszik.
  I.: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja 1944-1945. Bp., 1994. – FÜLÖP Lajos: Dr. Csizmazia ~ szőlőnemesítő. Bf., 2003. – BfÉL.



CSIZMAZIA DARAB József, ifj.
( Balatonfüred, 1918. július 15. - Eger, 2013. szeptember 6. )

agrármérnök, tudományos kutató, szőlőnemesítő

A mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1974). Apja: Csizmazia Darab József gazdálkodó. Felesége: Bárkány Blanka agrármérnök. 1938-ban a szarvasi Tessedik Sámuel Középfokú Gazdasági Tanintézetben, 1947-ben a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen végzett. 1947–1948-ban Tapolcán hegyközségi titkár. 1948 és 1980 között a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet (Budapest–Eger) tudományos osztályvezetője. Szőlészeti és borászati üzemekben gyakorlati munkát végzett külföldön: 1939-ben Németországban, 1940-ben Ausztriában, 1948-ban Svájcban. 1943-tól szervezett bélyeggyűjtő. Kezdeményezésére a Magyar Posta 1990-ben megjelentette az első 6 Borvidéki bélyegsorozatot, amely később 13-ra szaporodott. 2000-ben jelent meg a Balatonfüred–Csopak elnevezésű sorozat. Államilag elismert nemesített szőlőfajtái: 1972 Zalagyöngye, 1982 Bianca, 1984 Medina, 1985 Turán, 1993 Nero. A Nero 1994-ben Svájcban, a Bianca és a Zalagyöngye 1995-ben Ausztriában, a Nero 1997-ben Brüsszelben az EU országok részére fajtaoltalmat kapott. Az új, Füred Gyöngye névre keresztelt szőlőfajtát a Balatonfüredi Kertészeti Szakképző Iskola parkjába telepítették, ahol 2000. május 5-én emléktáblát avattak. Nyugdíjazása után is aktív figyelemmel kísérte szőlőfajtáit Magyarországon és külföldön. Kutatásainak területei: a betegségeknek ellenálló, úgynevezett interspecifikus szőlőfajták előállítása, az új ellenálló szőlőfajták nemzetközi fajtaversenyben való vizsgálata. Magyarul és németül több mint 100 tudományos publikációja jelent meg az Agrártudomány, Borgazdaság, Kertészet és Szőlészet, Magyar Mezőgazdaság, Szőlőtermesztés és Természettudományi Közlöny c. folyóiratokban és évkönyvekben, hazánkon kívül Németországban és Svájcban is. Díjak, kitüntetések: 1994 Peter Moro-díj (Németország). 1996 Fleischmann Rudolf-díj. 1998 Balatonfüred Városért. 1999 Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti-keresztje. 2000 Magyar Örökség Díj. 1998 Balatonfüred–Csopakvin Borrend tagja.
  M.: A szőlő Plasmopara viticola és a Viteus vitifolii elleni rezisztencia nemesítésről. (Doktori disszertáció.) Bp., 1959. – A recisztenciára nemesítés helyzete és a perenoszpóra-ellenálló szőlőfajták felhasználása a szőlőtermesztésben. (Kandidátusi értekezés.) Bp., 1974.
  I.: Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban. 1. köt. Szekszárd, 1997. – Csizmazia Darab József a szőlőnemesítő. Bf., 1999. – RÚL IV. köt. – VpMKÉL.