VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

CSERESNYÉS Sándor, felsőöri

( Nyírgyulaj, 1786. szeptember 15. - Veszprém, 1854. november 13. )

orvos, író

Iskoláit Szatmárnémetiben kezdte, Nagykárolyban, később Kolozsvárott folytatta és a pesti tudományegyetemen fejezte be. Évekig sebészként praktizált. A pesti egyetemen, 1826-ban általános orvosi diplomát szerzett, majd medikusként a vakok intézetének segédorvosa volt. Már ezekben az években folytatott szépirodalmi tevékenységet is. Pestről Makóra került, majd Csanád és Csongrád vármegyék, később 1832-től Veszprém vármegye másod főorvosa, 1848 után főorvosa. 1848-ban költözött Pápáról Veszprémbe. Hazánkban Balassa János alkalmazta először 1847-ben műtéteknél az éternarkózist, Cseresnyés az év elején alkalmazta Pápán. Főként orvosi szakkönyveket írt, de szerzője a Somló-hegyről készült történelmi és topográfiai kötetnek is. Az első magyar nyelvű fülészeti munka szerzője. Műemlék jellegű lakóháza ma is áll a Budapesti út 3. sz. alatt. Síremléke a veszprémi Alsóvárosi temetőben van.
M.: Orvosi értekezés a köszvényről... (Doktori értekezés.) Buda, 1826. – A hallás előműszereiről, hallásról, ezeknek bajairól, s orvoslásáról. Vp., 1832. – Rövid oktatás Lalich József veszettséget és mérges kígyók harapását gyógyító módjáról. Pápa, 1840. – Az ugodi sós, vasas, gyantáros, ibolyos hideg forrásokról, Pápa, 1841. – A Nagy-Somló hegyről... Pápa, 1848.
I.: GORTVAY György: Az újabb kori magyar orvosi művelődés- és egészségügy története. Bp., 1953. – PRAZNOVSZKY Mihály: Mikszáth Kálmán és Noszty Feri a Somlón. = Az öreg batár utasai. Bp., 1997. – HOGYA György: Veszprémi főorvosok. Vp., 1999.–Szinnyei. II. köt. – ÚMÉL I. köt. – Varga.