VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON

Keresés Betűrendes mutató | Rövidítésjegyzék  

Lexikonok kezdőoldala


CONCHA Győző
( Marcaltő, 1846. február 10. - Budapest, 1933. április 10. )

jogász, tanár

Pápán a bencéseknél és Győrben tanult. 1860-ban, az iskola zászlószentelésén, özv. Batthyány Lajosné jelenlétében verset szavalt. Jogot Pesten és Bécsben hallgatott, utána bírósági fogalmazó, később a kolozsvári, majd a budapesti egyetem tanára. A főrendiháznak 1913 és 1919 között, a felsőháznak 1927-től volt tagja. Az MTA-nak 1886-ban levelező-, 1900-ban rendes tagja, 1922-től 1925-ig alelnöke. Akadémiai székfoglalójával, amelynek címe: Egyéni szabadság és parlamentarizmus Angliában, nagy feltűnést keltett. A politika- és alkotmányelméletnek konzervatív felfogású, de magas színvonalú művelője. Eszméi hosszú ideig befolyásolták a hivatalos jogi felfogást.
  M.: A közigazgatási bíráskodás az alkotmányosság és az egyéni joghoz való viszonyába. Bp., 1877. – Újkori alkotmányok. 1–2. köt. Bp., 1884–1888. – A kilencvenes évek reformeszméi és előzményeik. Bp., 1885. – Politika. 1. Alkotmánytan. Bp., 1894.; 2. Közigazgatástan. Bp., 1905. – A rendőrség természete és állása szabad államban. Bp., 1901. – Báró Eötvös József államelmélete és a külföldi kritika. Bp., 1908. – Van-e magyar társadalom, nincs. Bp., 1927. – Hatvan év tudományos mozgalmai között. 1–2. köt. Bp., 1928; 1935.
  I.: BERZEVICZY Albert: ~ ig. és t. tag emlékezete. 1–3. r. Bp., 1935. (MTA emlékbeszédek. 22. köt. 10. füz.) – Szabó Imre: A burzsuá állam- és jogbölcselet Magyarországon. Bp., 1955. – Gaál. – RÚL IV. köt. – Szinnyei. II. köt. – ÚMÉL I. köt. – VpF.