VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

BULCSÚ horka

( , . ? ?. - Rimaszombat [Szlovákia], 955. augusztus 15. )

Valószínűsíthető, hogy a honfoglalás után, már a Kárpát-medencében született. Apja Kál horka, aki a magyar törzsszövetség harmadik legerősebb törzsének volt a vezetője, a horka (karkhasz) méltóságot viselte. Ez országbírói tisztséget jelentett, amely Kálról Bulcsúra szállt. A forrásokban fennmaradt Vérbulcsú név minden bizonnyal a „vérbírói” szerepkörből eredeztethető. Szállásterületük a Balaton-felvidéken volt, amiről a Kál nevű falvak tanúskodnak. A Tapolca környéki ásatások is valószínűsítik itteni jelenlétüket. Bulcsú már apja életében részt vett a hadjáratok vezetésében és a 940-es években már önállóan is, gyakran évente indított ilyeneket, előbb Bizánc ellen, később nyugatra. E hadjáratok főleg zsákmányszerzés miatt, de néha megelőző céllal indultak. 954-ben alvezérével, Lehellel indultak kalandozó hadjáratra Nyugat Európába. A magyarokat ekkor I. Ottó német császár ellen lázadók hívták be, de elálltak tervüktől és a sereget tovább irányították nyugatra. A hadjáratban Bulcsú feldúlta a német területek egy részét, a mai Belgium területét, Frankföldet, Franciaországot és Itálián keresztül tért haza. 955-ben a bajorok keltek fel Ottó ellen és ők is a magyarokhoz fordultak segítségért. A több magyar törzs katonáiból összeállt sereg élére Bulcsú állt, akit a korabeli források királynak (rex) neveztek. A sereg végigdúlta Bajorországot, és betörtek a sváb területre is. Ostrom alá vették Augsburg városát, de nem sikerült elfoglalniuk. I. Ottó a város felmentésére indult és 955. augusztus 10-én a Lech folyó mentén megütközött a magyarokkal. A magyar sikerekkel indult csata végül a fegyelmezettebb német had győzelmét hozta. Bulcsút alvezéreivel együtt 955. augusztus 15-én Regensburgban kivégezték. Ezzel leáldozott a kalandozó hadjáratok ideje.
I.: Régi dolgok. = TL., 1917. jan. 21. – PADÁNYI Viktor: Vérbulcsú. Ausztrália, 1955. – GYÖRFFY György: Kalandozás és életforma-változás., István király és műve. Bp., 1983. – CSORBA Csaba. Árpád népe. Bp., 1997. – RÓNA-TAS András: A honfoglaló magyar nép: Bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe. Bp., 1997. – Kertész.