VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

BIHARI János

( Nagyabony, 1764. október 21. - Pest, 1827. április 26. )

zeneszerző, hegedűművész

Apja is hegedűs cigány volt. 1801-ben Pestre ment, ahol megalakította híressé vált zenekarát. Nyugtalan vándoréletet élt. Bécsben is járhatott, ahol több műve nyomtatásban is megjelent. 1818 körül többször megfordult Veszprémben, Ruzitska Ignácban pártfogóra és barátra talált. Működésének fénykora az 1820-as évek elejére tehető, azután pályája lassan lehanyatlott. 1824-ben eltörte bal karját és ez véget vetett virtuóz pályájának, bár 1825-ben a királyné koronázásakor Pozsonyban még játszott. Öregkorára magára hagyatva élt. A 19. század elejének legkiválóbb zeneszerzője és előadóművésze, a verbunkos stílus legjelentősebb képviselője volt. Lavotta Jánossal és Csermák Antallal a magyar zenei romantika virtuóz triászát alkották. A neki tulajdonított kompozíciók nem mind hitelesek. Nem bizonyított feltevés szerint a Rákóczi-nótának és a Rákóczi-indulónak is ő a szerzője. Balatonfüred volt a 19. sz. első felében a kiröpítő fészke annak a verbunkos zenének, amelynek Bihari is képviselője. A Balatoni Panteonban ezt 1960-tól emléktábla örökíti meg, amelyen Csermák és Ruzitska neve is szerepel. Sírja a felszámolt Ferencvárosi temetőben volt.
I.: Vita a Rákóczi-induló szerzőségéről. = ZL., 1862–1863. – MAJOR Ervin: ~. = ZSz., 1928. 5–7. sz. Függelék. – MAJOR Ervin: ~ műveinek tematikus katalógusa. = ZSz., 1928. 1–2. sz. – ISOZ Kálmán: ~ és a katonafogdosás. = ZSz., 1928. 5–7. sz. – SZELÉNYI István: ~. = ÚZSz., 1952. 4. sz. – MAJOR Ervin: ~ verbunkosainak visszhangja a 19. századi magyar zenében. = ÚZSz., 1952. 4. sz. – BfÉL – ÚMÉL I. köt. – Varga. – ZnL I. köt.