VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

BEZERÉDY Miklós, bezerédi

( Vámoscsalád, 1793. november 8. - Veszprém, 1885. december 15. )

r. k. nagyprépost

Apja udvari tanácsos volt. Alsó- és középfokú iskolákba Tatán és Szombathelyen járt. A filozófiát Szombathelyen, a teológiát Veszprémben és Pesten tanulta. Pappá szentelték 1819. szept. 3-án. Szertartóként, majd szentszéki jegyzőként tíz évet töltött a veszprémi püspöki udvarban. Közben kánonjogi doktorátust szerzett. 1831 és 1834 között Pápán esperesplébános, majd 1838-ig Keszthelyen apátplébános. 1839-től veszprémi kanonok, két országgyűlésen káptalani követ. Az 1843–1844. évi országgyűlésen a káptalan követeként szót emelt a nemzetiségek védelmében, fellépett az erőszakos magyarosítás ellen. 1844-ben somogyi főesperes, a királyi tábla prelátusa. 1846-ban választott makáriai püspök, majd olvasókanonok. 1864-ben a Szent István-rend lovagja. Nagypréposttá 1877-ben, 84 éves korában nevezték ki. 1883-ban földet juttatott a Felsővárosi (Dózsavárosi) temető megnagyobbításához. Nevéhez fűződik az Egyházmegyei Alapítványi Hivatal felállítása. Végrendeletében jelentős összegeket hagyományozott veszprémi egyházi intézményekre (Szent Ferenc-rendiek, székesegyház, Aggpapok Háza, szeminárium, káptalani könyvtár). Helytörténeti értékű kéziratai a Veszprémi Érseki Levéltárban találhatók. Olaj, vászon arcképe a veszprémi érseki palotában van. A veszprémi Alsóvárosi temetőbe temették el, 1982-ben áttelepítették a Vámosi úti temetőbe, itt látható fekete márvány síremléke.
I.: STRAUSZ Antal: Veszprémi nagyprépostok 1630–1930. Vp., 1930. – MKtL I. köt. – Pfeiffer. – Varga.