VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON

Keresés |  Betűrendes mutató | Rövidítésjegyzék  

Lexikonok kezdőoldala

BERTALAN
( 0, . ? ?. - ?, 1244. április 21 előtt. )

r. k. püspök

Egy 1222. évi oklevélben fordul elő a neve, mint veszprémi préposté, 1224-ben Jolánta királyné kancellárjaként említik. Fennmaradt pecsétje 1231-ből származik. 1233-ban a pápai követ megbízottjaként részt vett a beregi egyezmény megkötésében. 1226-ban kanonoktársai a veszprémi egyházmegye 16. püspökévé választották, haláláig töltötte be a tisztséget. Sikerült egyezséget létrehoznia a szentmártoni apáttal, és ezt a pápa is megerősítette. Veszprémben, 1240-ben a Domonkos-rend apácáinak kolostort alapított, amely tizenöt évvel később Margit királylányt fogadta falai közé.
  I.: GUTHEIL Jenő: Veszprém város okmánytára. Oklevelek a veszprémi érseki és káptalani levéltárakból (1002–1523). Vp., 2007. – MKtL. I. köt. – ÚMÉL. I. köt. – Varga. – VPRO.



BERTALAN Árpád
( Pozsony, 1898. október 20. - Veszprém, 1941. április 12. )

katonatiszt

A bécsújhelyi hadapródiskola elvégzése után zászlósként az olasz frontra került, ahol kitűnt bátorságával. 1938-ban ejtőernyős kísérleti csoport létrehozásával bízták meg. Egy év múlva kinevezték a pápai ejtőernyős század parancsnokának. Egységet 1940-ben zászlóaljjá fejlesztették. 1941-ben bácskai bevetésre indulván a Veszprém melletti repülőtéren a szállítógép lezuhant, Bertalan Pál is életét veszítette. Nemesvitán egy tér neve és az ott elhelyezett kopjafa, Pápán a Huszár-lakótelepen emlékmű figyelmezteti az utókort. Sírja a budapesti Farkasréti temetőben van.
  I.: HUSZÁR János: Honvéd ejtőernyősök Pápán. Pápa, 1993.– Varga. (RÚL II. köt: *Szolnok?)



BERTALAN Károly
( Veszprém, 1914. november 13. - Budapest, 1978. augusztus 27. )

geológus, barlangkutató

A veszprémi piarista gimnáziumban érettségizett, a budapesti egyetemen szerzett tanári oklevelet, majd 1944-ben a Bakonybél és környéke ó-harmad kori képződményeinek vizsgálatából doktorált. Budapesten tanított, egyben a Nemzeti Múzeum geológus szakértője. A háború után ipariskolában tanár, 1950 után a Földtani Intézetben dolgozott, geológiai kutatásokat végzett. 1949-től a Középdunántúli Szénipari Központ geológusa, majd Várpalotán a Bányászati Kutatási és Mélyfúró Vállalat geológiai laboratóriumát vezette. Még az év őszén a Magyar Állami Földtani Intézet a bakonyi bauxitkutató munkálatokhoz irányította. 1961-ben megbízták a Földtani Térképtár felállításával, amelynek 1978-ig, nyugdíjazásáig vezetője volt. Nevéhez fűződik a fenyőfői és a kislődi bauxit-előfordulások feltárása. A geológia mellett a barlangkutatásra fordította minden idejét. Rhé Gyula buzdítására 1935-ben megszervezte a Magyar Turista Egyesület bakonyi osztályának barlangkutató csoportját. Évtizedekig gondozta kéziratban maradt országos barlangkataszterét. 1959 és 1962 között a Karszt- és Barlangkutatás c. lap szerkesztője. A veszprémi Tekeres-völgyi sziklaüreg kutatásakor fedezte fel az örvös lemming legdélibb előfordulását. A Bakony hegység barlangjai c. munkájában 57 különböző barlangot ismertet. Több szakmai szervezet vezetőségének tagja, folyóiratok és évkönyvek szerkesztője volt. Szakmai munkásságát 1964-ben a Hermann Ottó-emlékéremmel ismerték el.
  M.: Bauxitföldtani kutatások Magyarországon 1950–1954 között. = MÁFI évkönyv, 1957. – A magyar karszt- és barlangkutatás története évszámokban. Bp., 1977.
  I.: VERESS Márton: ~ emlékére. = VpMMK., 16. Természettudomány. Vp., 1981. – ÉfMTt., Bp., 1989. – Kertész. – RÚL II. köt. – ÚMÉL I. köt. – Varga.



BERTALAN László
( Szombathely, 1884. június 19. - Veszprém, 1958. október 23. )

jogász

A jogi végzettség megszerzése után Veszprémbe került, ahol törvényszéki irodaigazgatóként dolgozott. 1904-től hírlapírással is foglalkozott. Több veszprémi, szombathelyi és kaposvári lapban jelentetett meg tárcacikkeket. Írt költeményeket és elbeszéléseket is. 1917-ben a Dalnokok versenye című elbeszélésével elnyerte a Pesti Hírlap pályadíját.
  I.: VpF – Sziklay. – Varga.