VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON

Keresés Betűrendes mutató | Rövidítésjegyzék  

Lexikonok kezdőoldala


BENEDEK Pál
( Budapest, 1921. április 26. - Budapest, 2009. szeptember 6. )

vegyészmérnök

A kémiai tudományok kandidátusa (1957), doktora (1962). 1973-tól a MTA levelező-, 1987-től rendes tagja. 1945-ben a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen vegyészmérnöki oklevelet, 1949-ben egyetemi doktori címet szerzett.1945-től 1948-ig tanársegéd, adjunktus József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. 1948–1955 és 1958 és 1964 között tudományos munkatárs, tudományos osztályvezető MÁFKI fizikai kémiai osztályán, Veszprémben. Közben az École Nationale Superiore du Petrole, Franciaország ösztöndíjasa és az Institute Français du Petrole, Franciaország kutatója. 1955–1958-ban mb. igazgatóhelyettes MÁFKI-ban. 1964–1968 főosztályvezető Vegyipari Tröszt Bp. 1968–1975 főosztályvezető Magyar Vegyipari Egyesülés Mérnöki Iroda Bp. 1975-től 1979-ig tudományos tanácsadó a Vegyipari Számítástechnikai Társulásnál. 1950-től 1957-ig tanszékvezető egyetemi docens, 1957–1964-es években (alapító) tanszékvezető egyetemi tanár a VVE Fizikai Kémia Tanszékén. Ugyanitt 1966. aug. 1-ig másod-főállású egyetemi tanár. 1964 és 1991 között egyetemi tanár, az ELTE TTK, Kémiai Kibernetikai Laboratórium vezetője. 1952–1953-ban vendégkutató Össz-szövetségi Földgáz Kísérleti Intézetben és a Központi Repülőgépmotor-hajtó és Kenőanyag Kísérleti Intézetben (Szovjetunió), valamint 1984–1985-ben Fulbright ösztöndíjas kutató és vendégprofesszor Yale és az Akron Egyetemen (USA). 1950-től foglalkozott a parciális oxidáció termodinamikájával, a metán parciálisoxidációjával, a folytonosüzemű gázkromatográfiával. Vizsgálta és tisztázta a hiperszorberek működésének technológiai körülményeit. Az első európai berendezés prototípusának üzembe helyezése a MÁFKI Péti Kísérleti Telepén. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a kémiai hálózatok tervezésében, teljes technológiai termelő modellek komplex matematikai modellezésében és szimulációjában. 1960–1961-ben az egyetemi reform kidolgozója a VVE-en. Kutatásainak területe: ipari eljárások fizikai és kémiai alapjai, vegyészmérnöki tudomány. 1960-ban Wartha Vince-díjat, 1965-ben és 1970-ben Akadémiai Díjat kapott.
  M.: A kémiai technológiai számítások fizikokémiai alapjai. I–II. köt. Bp., 1951–1954. – A folytonosüzemű gázkromatográfia. (Kandidátusi értekezés.) Vp., 1955. – Stacionárius műveleti egységek szabadságfoka. (Akadémiai doktori értekezés.) Vp., 1960. – Fizikai kémia. I–III. köt. Vp., 1964. – A vegyészmérnöki tudomány alapjai. (Tsz.) Bp., 1964. (Németül Leipzig, 1965 és 1967.; oroszul Leningrád, 1970.; franciául Paris, 1972.) – Vegyipari üzemek matematikai modellezése. Bp., 1966. – Kőolajfinomító számítógépes komplex irányítása. Bp., 1969. – Bonyolult műveleti egységek matematikai szimulációja. (Tsz.) Bp., 1973. (Németül Bp., 1977.) – Örökzöld témák. A kutatás irányítása, tervezése és szervezése. Bp., 1979. – Folyadékok és gázok kémiai termodinamikája. (Tsz.) Bp., 1985. – A modul elv. (Akadémiai székfoglaló.) Bp., 1991.
  I.: RÚL II. köt. – VpMKÉL.