VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

BEKE Manó, 1884-ig Beck

( Pápa, 1862. április 24. - Budapest, 1946. június 27. )

tanár, matematikus

1914-től az MTA rendes tagja. Beke József hídépítő mérnök bátyja. Középiskolai tanulmányait a pápai bencés gimnáziumban kezdte (ahol két évig tanult), majd Budapesten fejezte be. A budapesti egyetemen, matematika–fizika szakon szerzett tanári oklevelet, 1884-ben doktorált. Főként budapesti felsőoktatási intézetekben tanított. Dolgozott egy évig Göttingenben s jelentős szerepet játszott a római, a párizsi és cambridgei matematikai oktatásügyi konferenciákon. A Tanácsköztársaság bukása után nyugdíjazták, megfosztották akadémiai tagságától és címétől, amit csak 1945 után nyert vissza. Az Athenaeum Kiadó szerkesztőjeként dolgozott. Több középiskolai tankönyve jelent meg. Számos kitűnő értekezést írt különböző folyóiratokba a matematika, a természettudományok és a pedagógia köréből. 1950-ben Beke Manó-emlékdíj néven évente kiosztásra kerülő kitüntetést alapítottak tiszteletére, amelyet a Bolyai János Matematikai Társulat a matematikatanításban kiemelkedő tanárok számára ad át.
M.: A legkisebb működés elve a Gaus-féle görbület-elmélet alapján. Bp., 1884. (Németül is.) – A matematikatanítás reformja. (Tsz.) Bp., 1909. (Németül, 1910.) – Differenciál- és integrálszámítás. 1–2. köt. Bp., 1910–1916. – Determinánsok. Bp., 1913. – Analytikai geometria. Bp., 1926.
I.: OBLÁTH Richárd: ~ a nagy magyar tanár. = MmT., 1956. 5. sz. – HAJNAL Imre: ~. Bp. 1987. – RÚL II. köt. – ÚMÉL I. köt.