VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

BAJCSY-ZSILINSZKY Endre

( Szarvas, 1886. június 6. - , . . )

politikus, újságíró

A Békéscsabai Evangélikus Gimnáziumban tanult, minden tárgyból (magyar nyelv, latin, görög, német) jelesre érettségizett, így részesült a bányai evangélikus egyházkerület ösztöndíjából. Az érettségit követően egyetemi tanulmányait 1904 őszétől Kolozsvárott a Ferenc József Tudományegyetem jogi karán folytatta. Két szemesztert a lipcsei és heidelbergi egyetemen töltött. Az egyetem lezárásaként 1908. április 24-én megszerezte az államtudományi, majd december 5-én a jogtudományi doktorátust. A háború kitöréséig főispáni titkár volt a Felvidéken. 1909 őszén bevonult a bécsi 1. császári és királyi huszárezredhez, ahol önkéntesi szolgálatot vállalt, majd 1910 szeptemberében letette a tartalékos tiszti vizsgát. Ezt követően 1910 októberétől egy ügyvédi irodában dolgozott ügyvédjelöltként. A jogász végzettségű Zsilinszky testvérével együtt 1911-ben családi és politikai okokból összetűzésbe került Áchim L. András parasztpolitikussal, akit lelőttek. Az első világháborúban katonatiszt volt, súlyosan megsebesült. Szélsőjobboldali politikai irányzatok híve volt, ilyen jellegű publicisztikai tevékenységet is folytatott. A húszas évek végétől fokozatosan a demokratikus ellenzék felé fordult, nézeteit több lap hasábjain is kifejtette. Kezdettől fogva ellenzi Magyarország háborús részvételét, a faji és politikai megkülönböztetést. A német megszálláskor tűzharcba keveredett a Gestapo ügynökeivel. Lakatos Géza kormánya kikérte a németektől, és szabadlábra helyeztette, de a nyilas hatalomátvétel után illegalitásba kényszerült. Aktívan részt vett a földalatti mozgalomban. A húszas évek végén a Veszprém megyei Pálköve csöndes part menti területének egy kis részét bérbe vette azzal a szándékkal, hogy nyaralót épít, ahol pihenhet, alkothat. Szerény anyagi körülményei miatt azonban sokáig sátorban, később egy saját maga által felépített kunyhóban töltötte a nyári hónapokat. Egy balatonszemesi parasztház szolgált mintául a pálkövei nyaralóhoz, melynek felépítése 1937-ben fejeződött be. Itt találkozott barátaival és harcostársaival, akikkel együtt gondolkodott és munkálkodott az ország jobb jövőjéért. Felkeresték a népi írók, Szabó Pál és Kodolányi János is. Számtalan újságcikk és jelentős tanulmány is született itt. 1943-ban volt az utolsó nyara Pálkövén. Mindig azt tervezte, hogy a demokratikus Magyarország megteremtése után itt éli majd le hátralévő éveit. Az ellenállási mozgalomban vállalt szerepe miatt azonban a nyilas terror végzett vele. 1944. december 24-én kivégezték. A pálkövei nyaralóépületben 1966. július 10-én, a neves politikus születésének 80. évfordulóján emlékmúzeum nyílt. Veszprémben is utcanév őrzi emlékét.
M.: Nemzeti radikalizmus. Bp., 1930. – Német világ Magyarországon. Bp., 1937. – Egyetlen út a magyar paraszt. Bp., 1938. – Mátyás király. Bp., 1939. – Helyünk és sorsunk Európában. Bp., 1941.
I.: VIGH Károly: Kortársak ~ről . Bp., 1969. – TALPASSY Tibor: A holtak visszajárnak. Bp., 1971. – DOMOKOS József: Két per egy kötetben. Bp., 1978. – VIGH Károly: ~, 1886–1944. A küldetéses ember. Bp., 1992. – BENKE László: A vincellér, az orvos és a politikus. = Gyökerek ezek itt... Révfülöp, 1996. (Révfülöpi Füzetek 2.) – TÓTH B. Zsuzsa: Ma is példát mutat. = N,. 2011. jún. 6. – Harmath–Katsányi. – RÚL I. köt. – ÚMÉL I. köt.