VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

BÉKEFI Antal

( Románd, 1902. május 2. - Szovjetunió, 1943. február 15. )

kántortanító

A népzenekutató Békefi Antal édesapja. A gimnázium négy osztályát és a tanítóképző két évfolyamát Győrben kezdte, Pápán fejezte be, ahol 1922-ben tanítói oklevelet kapott. Ugyanitt diplomázott egyházi énekből és zenéből. Kezdő tanítóként Bakonynánán, majd Bakonyszentlászlón szolgált, 1924-ben választották meg Bakonyoszlopon kántortanítónak. Közel két évtizeden keresztül a község vezető-tanítója és kántortanítója volt. A részben osztott elemi iskolában egyéni, de választékos metodikával tanította a különböző tantárgyakat. Mint a falu mindenese a szabadművelődésben tágabb környezete számára is példaértékűt alkotott. Fúvós- és vonószenekart, dalárdát és színjátszó csoportot alapított. Amatőr együtteseivel bejárta az egész környéket, sikeresen szerepeltek Veszprém megye kiemelt rendezvényein is. 1942 márciusában behívták frontszolgálatra és az 1943. januári, Don-kanyari harctéri események során eltűnt.

BÉKEFI Antal

( Bakonyoszlop, 1926. május 19. - Szombathely, 1982. szeptember 27. )

tanár, népzenekutató, zeneszerző

Székesfehérvárott és Győrben járt középiskolába. 1946–1949-es években Budapesten szerzett énektanári és egyházkarnagyi oklevelet, közben szülőhelyén kántortanítóként dolgozott. 1955–1957-ben a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában Sugár Rezső tanítványaként zeneszerzést tanult. 1946-tól 1950-ig Bakonyoszlopon tanított. 1950 és 1959 között Zircen általános iskolai énektanár, kórusok és zenekarok vezetője, hangversenyek szervezője, a Reguly Antal Tájmúzeum alapítója és vezetője. 1959-től haláláig a szombathelyi Tanárképző Főiskolán tanszékvezető tanár. 1978–1982-es években a grazi zeneművészeti főiskola oberschützeni kihelyezett tagozatának vendégtanára. Szombathelyi főiskolai, középiskolai és munkáskórusok karnagya. Gyűjtötte Veszprém és Vas megyék népzenéjét. Munkadalkutatásai kiterjedtek a teljes magyar nyelvterületre. Néprajzi, zenetörténeti és népzenei témákról tanulmányai, cikkei jelentek meg. A száz éves múltra visszatekintő irodalmi és zenei gyűjtés anyagát, több mint száz szöveggel és dallammal gazdagította. Kórusműveket és dalokat is írt. Bakonyoszlopon a szülőházának falán, Zircen a volt lakóházán tábla őrzi emlékét. Bakonyoszlopon, Szombathelyen utcát, Zircen utcát, általános iskolát és művelődési társaskört neveztek el róla. 1994-ben (posztumusz) Zirc Város Díszpolgára címet kapta.
M.: A kis aranykígyó. (bem. 1951.) – A feneketlen tó. (bem. 1959.) Bp., 1962. – A tarka-barka kiscsibe. (bem. 1967.) – Bakonyi népdalok. Vp., 1955.; 2. bőv. kiad. Vp., 1977. – A bakonyi szegény ember dalai. Vp., 1966. – Vasi népdalok. Szombathely, 1976. – A kőfejtők dallamos munkaritmusai és jelzőkiáltásai. Bp. 1978. – A bakonyi pásztorok zenei élete. 1–2. r. = VpMMK., 10. köt. Veszprém. 1971.
I.: HORVÁTH Margit: ~, a zenepedagógus. Emlékezés. = VpSz., 1983. 3. sz. – BODA Lászlóné: ~. Bibliográfia. Szombathely, 1990. (Vasi életrajzi bibliográfiák 25.) – NÉMETH István: A Bakony szerelmese... Emlékezés ~ra. = MPK., 1990. 2. sz. – FONAY Tibor: Csak tiszta forrásból: Gyermekversek dallama. = ÚH., 1992. 2. sz. – KÁLMÁN Attila: „Léghajója” egyre feljebb emelkedik. ~ emlékezete. = ÚH., 1993. 1. sz. – OLSVAI Imre: ~, a zenepedagógus, a népzenekutató. = ÚH., 1993. 1. sz. – RÚL II. köt. – ÚMÉL I. köt.