VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

BÁTORKESZI István

( Bátorkeszi [Szlovákia], 1640. 0 0 k.. - Nápoly, 1692. november 0 előtt. )

ref. lelkész, költő

Tanulmányairól annyit tudunk, hogy 1661-ben a Sárospataki Ref. Kollégiumban tanult. Feltehetőleg ott végezte középiskolai tanulmányait is. Itt ismerkedett meg Csúzi Cseh Jakabbal, a későbbi pápai ref. püspökkel. Első munkahelyén a pápai ref. iskolában 1663-tól 1666-ig tanított, 1669 és 1674 között Veszprémben ref. lelkész. 1674. március 5-én a pozsonyi törvényszék a Wesselényi-féle összeesküvés ürügyével, egyik vádlottként őt is először fővesztésre, majd gályarabságra ítélte. Először Berencs (ma Branc) várában raboskodott, majd 1675. március 10. után Nápolyban került gályára. Nemzetközi (főként holland) nyomásra a fogoly lelkészek csoportjával együtt 1676. február 12-én szabadult. A veszprémiek nem töltötték be helyét, több alkalommal is folyamodtak érte, pénzzel is segítették rabságában. Hazatérve, 1678 és 1680 között Veszprémben lehetett lelkipásztor, de helyét 1680-ban már Hodosi Sámuel foglalta el. Más adatok szerint Tihanyban volt lelkipásztor és 1692 novemberében már nem élt. Triesztben, két rabtársával együtt írta a Gályarabságra hurcolt prédikátorok éneke (Cantio Elegans) című hosszabb költeményt, amelynek 26. és 27. versszaka szerint így búcsúzik városától és híveitől: „Vitéz Veszprém vára, magyarok végvára. / Nagyobb részül pedig az Krisztusnak nyájja, / Bátorkeszi István, ki valék pásztora, / Mostan elbúcsúzom tületek én sírva. / Fizesse meg Isten az ti hűségteket, / Sokszor rabságomban küldött pénzeteket, / Nem szolgálok immár többé benneteket, / Írja fel az Isten mennyben neveteket.” A vers teljes szövegét a Szentsei daloskönyv őrizte meg. (42. sorszámú.) Új Kiadása: Szentsei György daloskönyve. Bp., 1977. – Veszprémben a ref. templom falán (Dózsa György u. 24.) vörös márványtábla, valamint a templom körüli kis park neve őrzi emlékét. A tábla felirata: Az Úrnak 1926-ik esztendejében a magyar gályarab lelkipásztorok kiszabadításának 250-ik évfordulója alkalmával a veszprémi református szent gyülekezet 1674. március 5-étől 1676. február 12-ig gályarabságot szenvedett hitvalló lelkipásztora Bátorkeszi István emlékezetére. „Boldogok, akik háborúságot szenvednek az igazságért, mert övék a mennyeknek országa.” (Máté v: 10) Veszprémben cserkészcsapat viseli nevét.
I.: RÁCZ Károly: A pozsonyi vésztörvényszék áldozatai. Sárospatak, 1874.; Bővebb kiadása: Lugos, 1889–1899. – THURY Etele–HODOSSY Lajos: A veszprémi református gyülekezet története. Vp., 1999. – HODOSSY Lajos: ~, a veszprémi gályarab prédikátor. Pápa, 2004. – HODOSSY Lajos: ~ veszprémi református lelkész pályája. = VpSz., 2007. 1–4. sz. – MARTON Attila: Manipulált tanúvallomások. Érdekes adalékokra bukkantak veszprémi levéltári kutatók a gályarabper méven elhíresült eljáráshoz. = N., 2017. márc. 25. – Harmath–Katsányi. – Szinnyei. I. köt. – ÚMÉL I. köt. – ÚMIL 1. köt. – Varga.