VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

ÉDES Gergely

( Madar [Szlovákia], 1763. január 24. - Tiszatarján, 1847. október 20. )

ref. lelkész, költő

Iskoláit Sárospatakon és Debrecenben végezte. A felvilágosodás eszméinek hatására fiatalon nyelvújítással és költészettel kezdett foglalkozni. Irt alkalmi költeményt, ódát, epigrammát. Sok műve kéziratban került az Akadémiára. A petrigulyás c. verse irodalmunk első műdala, amely szinte népdallá vált. 1797-ben áttelepült a Dunántúlra, rövid ideig Veszprémben, Nagyvázsonyban, Litéren, Balatonhenyén, majd 1817 és 1833 között Kupon lelkészkedett. Nagyvázsonyban 1798-ban hónapokig nála vendégeskedett Csokonai Vitéz Mihály. Az esemény emlékét tábla örökíti meg a Kinizsi Pál u. 65. sz. ház falán. Élénk levelezést folytatott Kazinczyval. Kupon öntötte végleges formába A halhatatlanság c. terjedelmes elbeszélő költeményét, amelyből a magyar falu kesernyés realizmussal megrajzolt képe bontakozik ki. Sokat fordított, főként klasszikus görög és latin szerzők műveit. Tiszatarján temetőjében van sírja.
M.: A természet könyve, avagy a természetből kimerített becses halhatatlanság. Kassa, 1793. – Édes Gergely enyelgései, avagy időt töltő tréfás versei. Pozsony, 1793. – Édes Gergely keservei és nyájaskodásai. Vác, 1803. – Édes Gergely iramatai és danái. Vác, 1803. – Eredeti oktató mesék. (Kiad.: ZSIGMOND Ferenc.) Bp., 1931.
I.: Édes Gergely élete. = Fi., 1878. 5. köt. – ABAFI Lajos: ~ és fia Albert. = Fi., 1884. 5. sz. – KATSÁNYI Sándor: A Parlagi Múzsa költője. ~ dunántúli évei. = Él., 1968. 2. sz. – KECSKÉS András: A magyar verselméleti gondolkodás története. Bp., 1991. – HEGEDÜS Géza: ~ (1763–1847). = MIAc., 1. köt. Bp., 1992. – CSILLAG István: ~ emlékezete. Pápa, 1999. – Harmath–Katsányi. – Szinnyei. II. köt. – ÚMÉL II. köt. – ÚMIL 1. köt. – Varga.