VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

ÁRVAY

( 0, . ? ? 19. század. - ?, . ? ?. )

szenkirályszabadjai muzsikus cigány család

Nevezetesebb tagjai: - József (1823-1888) cimbalomkészítő és méhész. - Fia: Gyula, cimbalomkészítő. Az 1880-as években saját találmányú centrálpedálos cimbalmokat hozott forgalomba. - Öccse: Géza, cimbalomművész. 1888-ban hangversenyein Veszprémben is bátyja találmányát népszerűsítette. Tanítással is foglalkozott. Hirdetményein hangsúlyozta, hogy hangjegyekből is tanít.
I.: Varga.

ÁRVAY Gábor, ÁRVAI

( Mezőtúr, 1884. január 14. - Adorjánháza, 1969. június 7. )

tanító

A tanítóképzőt Nagykőrösön végezte. Első állomáshelye Pápadereske, innen a Nagybarca nevű községbe került. 1907 és 1918 között Búza községben tanított, 1919-ben Szerecsenbe költözött, innen meghívásra, Adorjánházára ment. Itt dolgozott fél évszázadon át tanítóként és igazgató-tanítóként. A falu közéletében tevékeny szerepet játszott. Kiváló tenorhangja volt, sokat énekelt Erdélyben, egyház i és pedagógus körökben. A Székelyföld csalogányának nevezték. Adorjánházán három énekkart szervezett: egyházi férfi, egyházi női, és a levente fiatalok karát. Számos díjat nyertek ezek az együttesek. Színjátszó csoportot is alapított. Pártfogásba vette a tehetséges gyerekeket és figyelemmel kísérte pályájuk alakulását. Tanítványai közé tartozott BOLLA Tibor énekes is.

ÁRVAY István

( Iszkáz, 1818. ? ?. - Zalaegerszeg, 1889. június 17. )

jogász, gyorsíró

A gimnáziumot Veszprémben és Szombathelyen végezte, jogot Győrött tanult. Zala megye gyorsírójaként 1840-ben telepedett le Zalaegerszegen. 1846-tól a Pesti Hírlap tudósítója volt és gyorsíróként részt vett az 1847-1848-as országgyűlésen is. 1850 után Zalaegerszeg jegyzőjeként, majd uradalmi ügyészként dolgozott. Később a Zala megyei Gazdasági Egyesület és az ügyvédi kamara elnöke. Foglalkozott a Balaton-felvidéki bortermelés problémáival.
M.: Okszerű és hasznos bortermelés kézikönyve. Nagykanizsa, 1881.
I.: MOLNÁR András: Gyorsírók a reformkori megyegyűléseken. = VpSz., 1990. 2. sz. - Szinnyei. I. köt.

ÁRVAY Sándor

( Iszkáz, 1826. július 28. - Zalaegerszeg, 1914. március 1. )

jogász, honvédtiszt

Gimnáziumi tanulmányai után 1846-ban végzett a győri jogakadémián. Zalaegerszegen gyakornok, 1947. október 4-én Zala vármegye országgyűlési ifjai közé választották. 1848-ban önkéntesként, elsők között jelentkezett a 7. honvédzászlóaljhoz. Őrmesterként vett részt a pákozdi és a schwechati csatákban, decemberben hadnaggyá léptették elő. 1849 februárjában fogságba esett, szeptemberben besorozták a császári hadseregbe, ahonnan 1852-ben váltságdíj ellenében bocsátották el. A kiegyezés után közhivatalt vállalt, 1972-től aljárásbíró Nagykanizsán. 1894-ben vonult nyugalomba, előbb Lukafán, később Zalaegerszegen telepedett le.
I.: MOLNÁR András: ~ emlékirata = HtK., 1989. 1. Sz. - A szabadságharc emlékei Zalában 1848-1849. (Szerk.: BÉRES Katalin.) Zalaegerszeg, 1998. - H. SZABÓ Lajos: Somló környék részvétele az 1848/49. évi szabadságharcban. Pápa, 2003.