Hely: Veszprém, Eötvös Károly Megyei könyvtár, Veszprém Komakút tér 3., Kisfaludy Terem

Előadó: Papp Attila régész - Magyar Nemzeti Múzeum - Nemzeti Régészeti Intézet - kutatásvezető

Jelentkezés az előadásra: https://forms.gle/qDTJ7efB5i4BUuFQA

Szervező: HATESZ Egyesület Bácskai Péter 06303438213

További információ: www.hatesz.hu

Pálosok a Balaton-felvidéken, A legkorábbi kolostor felfedezésének története

Régészek bukkantak rá 2023-ban egy Árpád-kori remeteségre, ami a legkorábbi pálos kolostor hazánkban. Ez azt jelenti, hogy sikeresen azonosították a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Intézetének szakemberei a sokat keresett Insula Pilup Sanctae Helenae templomát és magát a remeteséget Taliándörögd határában.

A közösségi régészet nagy sikere, hogy amatőr régész kutatók és hivatásos régészek együttműködését siker koronázta, mivel hosszú ideje keresték a remeteséget, eddig mindhiába.

Az idén tavasszal indult kutatást a Veszprém vármegyei önkéntes, Sütő Krisztián kezdeményezte. Ő volt az, aki talált egy 1827-es térképet, mely nyomon elindult kutatásával. A középkori falvakra és templomokra specializálódott kollégájával, Kaszás Zsolttal megkeresték a területet, fotóanyagot készítettek. Ezt követően értesítették Papp Attilát. Innentől már a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének vezetése alatt folyt a kutatás. Az eredményes terepbejárás és műszeres kutatás után a területet megtisztították. Ennek köszönhetően jól láthatóvá váltak a templomépület saját omladéka alatt lévő maradványai, valamint látható részként az északi fal mintegy hetven centiméter magas falmaradványa. A geofizikai mérések szerint egy kis méretű, az Árpád-kori templomokhoz hasonló nagyságú épülethez tartozott. A hely szinte érintetlen, hamarosan elkezdődhet a kolostor feltárása. A legkorábbi, még tatárjárás előtti Árpád-kori remeteség került így elő, érintetlen, zárt egységként vizsgálható lelőhelyként, közelebb jutva a rend korai történetének alaposabb megismeréséhez.

A Magyar Pálos Rend az egyetlen magyar alapítású és máig létező férfi szerzetesrend. Tagjai a katolikus egyházon belül, szerzetesi közösségükben Istennek szentelt életre és embertársaik szolgálatára kötelezik el magukat. Remete Szent Pál, akiről a rend a nevét kapta, és akit a pálosok ősatyjukként tisztelnek. A szerzetesrendet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította 1250-ben. A szerzetesek előszeretettel építkeztek az erdők mélyén, folyók közelében, hogy elvonulva, önellátó módon élhessenek remeteségükben. A 14-15. században élték fénykorukat, ekkor hazánkban már 64 kolostoruk volt. Ezeknek csupán töredéke maradt fenn az eredeti, középkori alapokkal, ezért is nagy szenzáció, hogy ilyen korai építésű épületegyüttesre bukkantak.

A hazai rendszerváltás után újjáalakulhatott a pálos rend. Újra megnyitották a Sziklatemplomot, a központ Pécs lett, és visszakapták a márianosztrai, valamint a petőfiszállási házukat. A pálosok szerepét a magyar nemzet életében legszebben Pázmány Péter fogalmazta meg: „Ha valaki Magyarország sorsos állapotát látni kívánja, tekintse Első Remete Szent Pál szerzetét. És ha azt virágjában tündökölni látja, tudja meg, hogy az országnak is jól vagyon dolga, mert jó rendben a szénája.”

(Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum, lelepo.hu)