Eingabehilfen öffnen

    XXI. Század, 2025

    Egy város, amelynek múltját több száz bomba sem pusztíthatja el.

    Egy fiú, aki menekül családja veszteségeitől.

    Egy középkori láda, amely titkokat rejt, és életeket köt össze.

    Dél-Németország, 1945. A háború utolsó hónapjaiban Albert, az idős lámpagyújtogató egy csapat kamasz segítségével próbálja megmenteni Konstanz városát a szövetségesek bombáitól. A légitámadások után Albert nyomtalanul eltűnik.

    Bodeni-tó, Konstanz, 1996. Anna fiatal restaurátor, a város utcáihoz gyermekkori emlékek, a szülőföldje iránti szeretet fűzi. A konstanzi zsinat korából származó ládák helyreállítása közben megismeri Albert unokáját, Ulrichot. Izgalmas nyomra bukkannak, amely a középkori városi latrinákhoz és Alberthez vezet.

    Kiderül, hová tűnt a lámpagyújtogató? Vajon hol találja meg a boldogságot a szerelmei között vívódó Anna? Konstanz városában, amely a gyökereit jelenti, vagy egy számára ismeretlen földrészen?

    Athenaeum, 2025

    Íme a könyv, amely inspirálta a Judi Dench, Maggie Smith és Bill Nighy főszereplésével forgatott, népszerű filmet, a Marigold Hotelt!

    Egy csábító reklám hatására hét nyugdíjas a távoli Indiába utazik, hogy egy luxus-otthonban új életet kezdjen.

    Megérkezésük után azonban gyorsan rádöbbennek, hogy a szálló csak árnyéka régi önmagának, a személyzet több, mint excentrikus, és a brit uralom napjai bizony régen elmúltak.

    Mégis, India lenyűgözően ellentmondásos világában hamarosan arra is ráébrednek, hogy az élet és a szeretet mindig újrakezdhető, még a legváratlanabb helyzetekben is.

    #spirit

    Útkeresésről és az önmagunk megtalálásáról szóló könnyed, szórakoztató regények egy csipetnyi spiritualizmussal.

    Cédrus Művészeti Alapítvány, 2025

    Leír valamit a költészet, vagy meghaladja azt, amiből fakad? Stenszky Cecília verseiben nem eldöntendő a kérdés. Evidencia: a vers leír és meghalad. A tapasztalatiból táplálkozik, és túljut rajta. A Sötét anya szövegei a versek lényegi, időtlen magvához kapcsolódnak. Onnan nőttek ki valamikor, és ciklusonként visszatérnek oda, majd újra elindulnak. Tudják, nem kell hátrafordulniuk soha, és mégis vissza fognak érkezni. Ezek a versek nem kísérleteznek önmaguk korszerűvé igazításával, nincs szükségük effélére.

    Két alapjellegzetességük van, ami mágikus pajzsként védi őket. Egyik az, hogy tudják, van tétje annak, amiről beszélnek. Néha fölfelé beszélnek, de sohasem a levegőbe. A másik tulajdonságuk összefügg ezzel. Rendre valakihez beszélnek, alapformájuk párbeszédes jellegű. A világgal és másokkal folytatott párbeszéd pedig, ha igazi, sosem zárul magába. /Balázs Imre József/

    Helikon, 2025

    Hosszú ​évszázadokon át követhetjük egy képzeletbeli ország egyre mozgalmasabbá váló történetét a bizánci iskolán nevelkedett krónikások és szemtanúk előadásában. Forradalmárok és bizarr diktátorok lépnek az elátkozott király helyébe; s lehet, hogy egy szent életű uralkodópár mentheti meg a világot az ősi krónikákban megjövendölt végső pusztulástól.Vodolazkin mintha hazája, Oroszország történelmét ábrázolná helyenként ízig-vérig modern szatíra keretében, ám a könyvet olvasva egyre inkább azt érezzük: éppúgy szól mindez a Nyugatról is… Leginkább pedig magáról a Történelemről és az Időről – és rólunk, a Történelembe vetett emberekről, akik egyre ugyanazokat a hibákat és bűnöket követjük el.

    „És kettéhasadt a Sziget északi és déli részre, mint a régi időkben, és kiújult az ellenségeskedés, amiről mindenki azt hitte, hogy már rég feledésbe merült. Hisz akkor nem volt harc a déliek és az északiak között, és sokan voltak atyafiságban, minek mentek volna háborúzni egymás ellen? Nem lett volna jobb, ha a fejedelmek békés megbeszélésen oldanak meg mindent?”

    Lazi Könyvkiadó, 2025

    Az életnek sokféle területe van. Mindegyiknek megvan a maga külön tudománya. Az élet maga azonban egység. A tudományok minél inkább arra törekszenek, hogy elmélyedjenek az egyes területekben, annál inkább eltávolodnak a világ eleven egészének szemléletétől. Ezért kell egy olyan tudásnak is lennie, amely az egyes tudományokban megkeresi azokat az elemeket, amelyek az embert visszavezetik az élet teljességéhez. Az egyes szaktudományok kutatói megismerésükkel tudáshoz akarnak jutni a világról és annak működéséről. A szabadság filozófiájának egy sajátos filozófiai célja van: a tudományt magát szervesen élővé tenni. Az egyes tudományok előfokai annak a tudománynak, amelyre ebben a műben törekszem. (Rudolf Steiner)

    Seite 4 von 4

    Cookie tájékoztató

    Weboldalunk sütiket (cookie) használ működése folyamán, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassa Önnek, továbbá a látogatottság mérése céljából. A sütik használatát bármikor letilthatja! Bővebb információkat erről Adatkezelési tájékoztatónkban olvashat.

    Don't have an account yet? Regisztrljon!

    Lpjen be a fikjba